|
|
 |
A
Maros felső szakaszán helyezkedik el, ahol
a folyó elhagyta a szorost, mely elválasztja
a Kelemen havasokat a Görgény havasoktól,
és az Erdélyi Mezőség dombos
vidékei kezdődnek. Marosvásárhely
municípium nagy hagyománnyal rendelkező
város és magas szintű fejlődést
és kulturális szintet ért el. Maros
megye mostani székhelye fontos kommunikációs
rendszerrel rendelkezik: a vasút, mely összeköti
Székelykocsárdot Dédával,
az E60 Nagyvárad-Bukarest európai műút,
elágazásokkal a Maroshévíz-Piatra
Neamt (15 NU), Szászrégen-Beszterce (15A
NU), Szováta- Székelyudvarhely-Csíkszereda
(13A NU), Szászrégen-Apahida-Kolozsvár
(16 NU), Dicsőszentmárton-Medgyes-Szeben
(14 NU) irányokban. |
 |
Nyomok
az emberi jelenlétről, ezen az ősidőktől
lakott helyen, a neolitikus és bronzkorra mutatnak
vissza, majd a későbbi római-dák
korra. Az első okirati megemlítés
1332-ből származik "Sacerdos de Novoforo"
névvel (Novum Forum Syculorum). Rendre, különböző
nevekkel jegyzik: Zekuluasarhel, Vasarhel, Zekel, Vasarhel,
Maros Vasarhel, Vasarhely, Mures Vasarheiu, Agropolis,
Osorhei, amíg a mai Marosvásárhely
(Târgu-Mures) formához jutott. Már
a középkorban hatott nagyságával,
fejlett kézműves céheivel, kapcsolataival.
A gazdasági és szellemi életet befolyásolja
a mohácsi vereség és a Zsigmond János
fejedelemsége alatt vívott vallásháborúk.
|
 |
Megemlítjük
a régi oktatási intézményeket:
Schola Particula (1557), a neves református és
római katolikus gimnáziumokat, az egyesülés
után pedig a Mihai Viteazul (katonai), Al. Papiu
Ilarian, Unirea stb. líceumokat.
|
 |
Az
építészet széles skáláját
lehet felismerni a városban, a gótikustól
- a várbéli református templom, mely
kezdetben római-katolikus volt -, a barokkig -
Toldalagi gáz, a teleki Könyvtár épülete
-, szecesszió - a Kultúrpalota, a Közigazgatási
Palota -, újrómai: az Inasiskola bentlakása
és a mai Városháza -, újbízanci:
az Ortodox katedrális, melyeket követi a korszerű
vonalakkal épült Nemzeti Színház,
a Luxor Áruház, a Kereskedelmi Bank és
a Pénzügyi Hivatal. |
 |
Marosásárhelyen
fontos intézmények működnek:
az 1802-től kölcsönző Teleki-Bolyai
könyvtár, mely megőrizte rendeltetését
a Maros Megyei Könyvtár igazgatása
alatt, a Megyei Múzeum, melynek művészeti,
természettudományi és népművészeti
gyűjteményi vannak, a Nemzeti Színház,
az Ariel Bábszínház, a Maros Művészegyüttes,
román és magyar tagozatokkal.
|
 |
A
Felsőoktatás megszervezését
és fejlesztését is elérte
állami és magán területen. Ilyen
létesítmények: az Orvosi és
Gyógyszerészeti Egyetem, a Petru Maior Egyetem,
a Színművészeti Egyetem, a Dimitrie
Cantemir Egyetem, jelenleg pedig a magyar nyelvű
Sapientia Egyetem megalapítása. Az idők
folyamán több mint 700 sajtótermék
jelent meg. Napjaninkban a két kulturális
és irodalmi folyóirat, a Vatra és
a Látó, az Írószövetség
sajtótermékei, a 24 ore mureºene, a
Cuvântul liber és a Népújság
napilapok. A tudományos tevékenység
felsőoktatási és kutatóintézetek
évi kiadványaiban jelennek meg. A demokratikus
szabadság és joggyakorlás megnyilvánulása
az utolsó 14 évben, az 1989-es forradalomtól
a több mint 1500 kiadott könyv.
|
 |
A város neves személyiségei között
meg kell említeni Borsos Tamás polgármestert,
aki megkapta a municípiumi diplomát és
rangot (1616), Petru Maiort és Gheorghe Sincait,
Aranka Györgyöt, akik a városhoz kötötték
nevüket, Bolyai János tudóst, a nem-eukledészi
mértan kidolgozója, Bolyai Farkas matematikus,
Bernády György és Emil Dandea polgármestert,
akik idején a város virágzó
korszakokat ismert.
|
 |
Marosvásárhely
egy dinamikus gazdasági központ. Nagy számú
kis és nagy kereskedelmi társaságok
székhelye, melyek tevékenysége kiterjed
az ipartól az építkezésig,
szállítás és távközlés,
szolgáltatás, fa- és fémfeldolgozás,
textilipar, élelmiszeripar területére
is.
|
|
|
|
