|
|
 |
Szászkézd
a megye délkeleti részén helyezkedik el,
20 km-re Segesvártól. Szászkézd
egy neolitikumi település struktúrájára
épült. Elso okirati feljegyzése 1308-1310-bol
való, Miklóstelkéé (poss. Praaed.
Nicolai) 1267-bol, a Zoltáné (Zoltan) 1341-bol
származik. A XV. század végén, 1496-ban
épült az erodítmény-templom. A templom
tornya szemmel láthatóan hasonlít a segesvári
Óratoronyhoz. A templom körüli temetoben több
száz éves feliratos sírkövek találhatók
(1572, 1677 stb.) Körülbelül 1 km távolságra
a falutól, a domb tetején, több mint 500
m magasan áll a szász vár, melyen mély
nyomot hagyott az ido. A vár építése
a XIV. században kezdodött. A 7-9 m magas falak
és a 6 torony a szászkézdi és a
környezo falvak lakossága védelmét
kellett biztosítsák háború, veszedelem
idején. Említésre méltó a
miklóstelki evangélikus erodítmény-templom
(1521-1524), mely ma is jó állapotban van. |
 |
Az
1493-96 között késő gótikus
stílusban épített erődtemplom
a község piacterének déli részén
emelkedik, óratornya a segesvárihoz hasonlít.
A község közelében
található a hatbástyás menedékvár
(7-9 méteres falak veszik körül), amely a
XIV-XVI. században épült és a környékbeli
falvak lakossága számára biztosított
védelmet az ellenséges támadások
idején. A várban egy ötven méter
mély kút található, amelyből
egy földalatti járat vezetett a falu központja
felé.
|
 |
Erdély-szerte
híres volt a XVII. században a szászkézdi
asztalos- és freskófesto műhely, melynek
dolgozói kazettázott mennyezeteirol és
festett szószéki koronáiról. A legismertebb
mester Umling Lorinc volt. Ugyanakkor híres a szászkézdi
"sgraffito cobalt" zománcozott kerámia,
melyet az 1700-as évek elején kezdtek készíteni. |
|
|
