Sorry, your browser doesn't support Java(tm).
 
 


     A történelmi - régészeti kutatások emberi tevékenység jelenlétét bizonyítják a Maros megyei tájakon, még a korai csiszolt kõkorszakból; emellett a régészet igazolta a társadalmi-kulturális szerkezetek teljes folytonosságát a régi és õsrégi korokban.
     A római kor befoglalta a Maros és a Küküllõk völgyét egy, a régi világban erõsen individualizált, kiterjedt államkomplexumba (Római Birodalom). A Marosvásárhelyen - Târgu Mures, Keresztúron - Cristesti, Golesti, Sóváradon - Sarateni, Segesváron - Sighisoara, Felsõidecsen - Ideciu de Sus, Marosvécsen - Brâncovenesti, Radnóton - Iernut, Maroslekencén - Lechinta felfedezett erõdített települések bizonyossággal igazolják a dák népesség együttélését a rómaiakkal, és emellett a kétféle civilizáció felsõrendû szintézisét. A lakosság folytonosságát ezeken a tájakon bizonyítják a marosszentannai - Sintana de Mures (III-IV. sz.), maroscsapói - Cipau (III-VIII. sz.), mezõbándi - Band (V-VII. sz.), marosvásárhelyi - Târgu-Mures (IV-VI. sz.), marosludasi - Ludus (V-VI. sz.), mezõcekedi - Valea Larga (VII. sz.), marosszentgyörgyi - Singeorgiu de Mures (X-XI. sz.), nyágrai - Neagra (XI. sz.) települések is.

     A X-XI. századokban a területet belefoglalják a Gelu Românu által vezetett politikai alakulatba és utána a Gyuláéba. A XI. sz. második fele után és a XIII. sz. elején, a magyar hûbéri királyság kiterjeszti uralmát Erdélyben.
     A XII. századdal kezdõdõen a magyar királyság behozza Erdélybe a székelyeket, majd, a XIII. század kezdetétõl, a szászokat. Utólag ezek szervezõdnek, Marosszékként (1409) - a székelyek és Segesvárként - Sighisoara - a szászok.

 


     Még 1493-tól jegyzik Marosvásárhely - Târgu Mures municípiumában az elsõ céheket. A XVI. század feléig, a város fejlõdése felfelé ível, 1601 és 1602 között figyelemre méltó a település csaknem teljes lerombolása Basta generális által. Csupán 1658-ban lehet a vár újraépítésérõl beszélni, annak ellenére, hogy már 1616-tól Bethlen Gábor fejedelem a várost municípiummá nyilvánítja.
     1848 körül Marosvásárhely - Târgu Mures municípiuma magába foglalt szabó, varga, kovács, lakatos, ács, szûcs, tímár, gyógyszerész, stb. céheket. A XVII. sz. végén épül a villamosközpont, a vasútvonal Kolozsvár - Cluj felé, a fûrész- és bútorgyár, a szesz- és cukorgyár. 1847-ben megalakul az elsõ építkezési vállalat és nemsokára a kõolajfinomító.

      A két világháború közötti periódus magával hozza a város utcáinak 70%-ban való leaszfaltozását, a használtvíztisztító állomás építését, valamint az oktatáshoz szükséges épületrendszer befejezését.    

 

     Érdekes fejlõdésen ment keresztül Segesvár - Sighisoara municípiumának környéke. Már 1376-tól jegyzik itt az elsõ céhek alapokmányait, 1378 körül pedig Segesváron 19 céh létezett 25 kézmûves ágazattal. 1843 körül Segesváron megalakul Erdély egyik elsõ mechanikus szövõdéje.
     Segesvár - Sighisoara municípiuma a "Múzeum város", mivel ez az egyetlen napjainkig lakott középkori vár Európában. A várat körülvevõ fal körülbelül 150 házat véd, amelyeknek mindegyike egyedüláll építészeti alkotás.
     A város 1280-tól van elismerve Castrum rex néven. Az óratorony védelmében húzódik meg a ház, amelyben 1431-1435 között Vlad Dracul, Mircea cel Batran fia és Vlad Tepes apja lakott.

 
Copyright (C) 2004 Maros Megyei Tanacs