| |
 |
|
 |
A történelmi - régészeti
kutatások emberi tevékenység jelenlétét
bizonyítják a Maros megyei tájakon, még
a korai csiszolt kõkorszakból; emellett a régészet
igazolta a társadalmi-kulturális szerkezetek teljes
folytonosságát a régi és õsrégi
korokban.
A római kor befoglalta a Maros
és a Küküllõk völgyét egy, a
régi világban erõsen individualizált,
kiterjedt államkomplexumba (Római Birodalom). A Marosvásárhelyen
- Târgu Mures, Keresztúron - Cristesti, Golesti, Sóváradon
- Sarateni, Segesváron - Sighisoara, Felsõidecsen
- Ideciu de Sus, Marosvécsen - Brâncovenesti, Radnóton
- Iernut, Maroslekencén - Lechinta felfedezett erõdített
települések bizonyossággal igazolják a
dák népesség együttélését
a rómaiakkal, és emellett a kétféle
civilizáció felsõrendû szintézisét.
A lakosság folytonosságát ezeken a tájakon
bizonyítják a marosszentannai - Sintana de Mures (III-IV.
sz.), maroscsapói - Cipau (III-VIII. sz.), mezõbándi
- Band (V-VII. sz.), marosvásárhelyi - Târgu-Mures
(IV-VI. sz.), marosludasi - Ludus (V-VI. sz.), mezõcekedi
- Valea Larga (VII. sz.), marosszentgyörgyi - Singeorgiu de
Mures (X-XI. sz.), nyágrai - Neagra (XI. sz.) települések
is.
|
|
A
X-XI. századokban a területet belefoglalják a
Gelu Românu által vezetett politikai alakulatba és
utána a Gyuláéba. A XI. sz. második
fele után és a XIII. sz. elején, a magyar hûbéri
királyság kiterjeszti uralmát Erdélyben.
A XII. századdal kezdõdõen
a magyar királyság behozza Erdélybe a székelyeket,
majd, a XIII. század kezdetétõl, a szászokat.
Utólag ezek szervezõdnek, Marosszékként
(1409) - a székelyek és Segesvárként
- Sighisoara - a szászok.
|
 |
|
|
Még
1493-tól jegyzik Marosvásárhely - Târgu
Mures municípiumában az elsõ céheket.
A XVI. század feléig, a város fejlõdése
felfelé ível, 1601 és 1602 között
figyelemre méltó a település csaknem teljes
lerombolása Basta generális által. Csupán
1658-ban lehet a vár újraépítésérõl
beszélni, annak ellenére, hogy már 1616-tól
Bethlen Gábor fejedelem a várost municípiummá
nyilvánítja.
1848 körül Marosvásárhely
- Târgu Mures municípiuma magába foglalt szabó,
varga, kovács, lakatos, ács, szûcs, tímár,
gyógyszerész, stb. céheket. A XVII. sz. végén
épül a villamosközpont, a vasútvonal Kolozsvár
- Cluj felé, a fûrész- és bútorgyár,
a szesz- és cukorgyár. 1847-ben megalakul az elsõ
építkezési vállalat és nemsokára
a kõolajfinomító.
|
A két
világháború közötti periódus
magával hozza a város utcáinak 70%-ban való
leaszfaltozását, a használtvíztisztító
állomás építését, valamint
az oktatáshoz szükséges épületrendszer
befejezését.
|
 |
|
|
Érdekes fejlõdésen ment keresztül Segesvár
- Sighisoara municípiumának környéke.
Már 1376-tól jegyzik itt az elsõ céhek
alapokmányait, 1378 körül pedig Segesváron
19 céh létezett 25 kézmûves ágazattal.
1843 körül Segesváron megalakul Erdély egyik
elsõ mechanikus szövõdéje.
Segesvár - Sighisoara municípiuma
a "Múzeum város", mivel ez az egyetlen napjainkig
lakott középkori vár Európában.
A várat körülvevõ fal körülbelül
150 házat véd, amelyeknek mindegyike egyedüláll
építészeti alkotás.
A város 1280-tól van
elismerve Castrum rex néven. Az óratorony védelmében
húzódik meg a ház, amelyben 1431-1435 között
Vlad Dracul, Mircea cel Batran fia és Vlad Tepes apja lakott.
|
|
|
