|
|
 |
|
Múltjával és struktúrajával,
Marosvásárhely Románia és Erdély
egyik elsõrendû kulturális központja volt
és maradt. Megemlítjük a régi oktatási
intézményeket: Schola Particula (1557), a neves református
és római katolikus gimnáziumokat, az egyesülés
után pedig a Mihai Viteazul (katonai), Al. Papiu Ilarian, Unirea
stb. líceumokat.
Az építészet széles
skáláját lehet felismerni a városban,
a gótikustól - a várbéli református
templom, mely kezdetben római-katolikus volt -, a barokkig
- Toldalagi gáz, a teleki Könyvtár épülete
-, szecesszió - a Kultúrpalota, a Közigazgatási
Palota -, újrómai: az Inasiskola bentlakása és
a mai Városháza -, újbízanci: az Ortodox
katedrális, melyeket követi a korszerû vonalakkal
épült Nemzeti Színház, a Luxor Áruház,
a Kereskedelmi Bank és a Pénzügyi Hivatal. Marosásárhelyen
fontos intézmények mûködnek: az 1802-tõl
kölcsönzõ Teleki-Bolyai könyvtár, mely
megõrizte rendeltetését a Maros Megyei Könyvtár
igazgatása alatt, a Megyei Múzeum, melynek mûvészeti,
természettudományi és népmûvészeti
gyûjteményi vannak, a Nemzeti Színház,
az Ariel Bábszínház, a Maros Mûvészegyüttes,
román és magyar tagozatokkal.
A Felsõoktatás megszervezését
és fejlesztését is elérte állami
és magán területen. Ilyen létesítmények:
az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Petru
Maior Egyetem, a Színmûvészeti Egyetem, a Dimitrie
Cantemir Egyetem, jelenleg pedig a magyar nyelvû Sapientia Egyetem
megalapítása. Az idõk folyamán több
mint 700 sajtótermék jelent meg.
|
