Nyárádto a Maros középso szakasza mentén helyezkedik el, 11 km-re Marosvásárhelytol, az E 60 Marosvásárhely-Kolozsvár útvonalon. Vasútállomás a Marosvásárhely-Székelykocsárd vasútvonalon, fontos mûúti csomópont Kolozsvár, Bukarest (Ákosfalván keresztül), Dicsoszentmárton (Nagycsergeden keresztül) és Marosvásárhely felé. A Mezohavas aljában fakadó Nyárád a község közelében ömlik a Marosba.
     Nyárádtorol az elso feljegyzés 1264-bol származik Naradtew névvel. A hozzá tartozó falvaké: Vidrátszegé 1383-ból, Nagycsergedé és Kiscsergedé 1438-ból, Székelysóspataké 1451-bol, Malomfalváé pedig 1567-bol.
     1601-ben Basta tábornok hadserege felgyújtotta a települést, a tûzvészben odaveszett a lakosság egy része. Az 1848-as forradalom idején az osztrák hadsereg végzett pusztítást. Mindezek ellenére a település újra benépesült és felépült.
     Malomfalván, a Podei magaslaton, 1951-1955 között több egymást követo emberi település nyomaira akadtak, az oskortól a középkorig. Kovaszerszámokat, Crio és Cotofeni kultúrákhoz tartozó neolitikumi kerámiát találtak. Azonosítottak egy bronzkori temetkezohelyet, egy La Tene kultúrához tartozó dák települést és egy dák-római hamvasztóhelyet. A IX-X. században Malomfalván létezett egy igen fontos vár, mely Gelu vajda egyik székhelye volt. Kiscsergeden található a XVIII. században épült Szent Arkangyalok ortodox fatemplom. A második világháború idején Nyárádton harcok folytak Észak-Erdély felszabadításáért.
     Marosvásárhelynek repülotere van Vidrátszegen. Recsán 1990 után épült az ortodox kolostor, melyet hívok ezrei keresnek fel minden évben.
     Az utóbbi években a város hírnevet szerzett a sörgyártás területén, itt készül a Neumarkt márkájú sör, mely a hazai piac jelentos részét birtokolja.
     2004. április 18-án Nyárádtot várossá nyilvánították. Lakossága egy jobb jövoben reménykedik, melyet a vidrátszegi ipari park létesítésétol és a repülotér bovítésétol is várnak.