Sorry, your browser doesn't support Java(tm).
 
     A Maros felsõ szakaszán helyezkedik el, ahol a folyó elhagyta a szorost, mely elválasztja a Kelemen havasokat a Görgény havasoktól, és az Erdélyi Mezõség dombos vidékei kezdõdnek. Marosvásárhely municípium nagy hagyománnyal rendelkezõ város és magas szintû fejlõdést és kulturális szintet ért el. Maros megye mostani székhelye fontos kommunikációs rendszerrel rendelkezik: a vasút, mely összeköti Székelykocsárdot Dédával, az E60 Nagyvárad-Bukarest európai mûút, elágazásokkal a Maroshévíz-Piatra Neamt (15 NU), Szászrégen-Beszterce (15A NU), Szováta- Székelyudvarhely-Csíkszereda (13A NU), Szászrégen-Apahida-Kolozsvár (16 NU), Dicsõszentmárton-Medgyes-Szeben (14 NU) irányokban.
     Nyomok az emberi jelenlétrõl, ezen az õsidõktõl lakott helyen, a neolitikus és bronzkorra mutatnak vissza, majd a késõbbi római-dák korra. Az elsõ okirati megemlítés 1332-bõl származik "Sacerdos de Novoforo" névvel (Novum Forum Syculorum). Rendre, különbözõ nevekkel jegyzik: Zekuluasarhel, Vasarhel, Zekel, Vasarhel, Maros Vasarhel, Vasarhely, Mures Vasarheiu, Agropolis, Osorhei, amíg a mai Marosvásárhely (Târgu-Mures) formához jutott. Már a középkorban hatott nagyságával, fejlett kézmûves céheivel, kapcsolataival. A gazdasági és szellemi életet befolyásolja a mohácsi vereség és a Zsigmond János fejedelemsége alatt vívott vallásháborúk.
     Megemlítjük a régi oktatási intézményeket: Schola Particula (1557), a neves református és római katolikus gimnáziumokat, az egyesülés után pedig a Mihai Viteazul (katonai), Al. Papiu Ilarian, Unirea stb. líceumokat.
     Az építészet széles skáláját lehet felismerni a városban, a gótikustól - a várbéli református templom, mely kezdetben római-katolikus volt -, a barokkig - Toldalagi gáz, a teleki Könyvtár épülete -, szecesszió - a Kultúrpalota, a Közigazgatási Palota -, újrómai: az Inasiskola bentlakása és a mai Városháza -, újbízanci: az Ortodox katedrális, melyeket követi a korszerû vonalakkal épült Nemzeti Színház, a Luxor Áruház, a Kereskedelmi Bank és a Pénzügyi Hivatal.
     Marosásárhelyen fontos intézmények mûködnek: az 1802-tõl kölcsönzõ Teleki-Bolyai könyvtár, mely megõrizte rendeltetését a Maros Megyei Könyvtár igazgatása alatt, a Megyei Múzeum, melynek mûvészeti, természettudományi és népmûvészeti gyûjteményi vannak, a Nemzeti Színház, az Ariel Bábszínház, a Maros Mûvészegyüttes, román és magyar tagozatokkal.
     A Felsõoktatás megszervezését és fejlesztését is elérte állami és magán területen. Ilyen létesítmények: az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Petru Maior Egyetem, a Színmûvészeti Egyetem, a Dimitrie Cantemir Egyetem, jelenleg pedig a magyar nyelvû Sapientia Egyetem megalapítása. Az idõk folyamán több mint 700 sajtótermék jelent meg. Napjaninkban a két kulturális és irodalmi folyóirat, a Vatra és a Látó, az Írószövetség sajtótermékei, a 24 ore mureºene, a Cuvântul liber és a Népújság napilapok. A tudományos tevékenység felsõoktatási és kutatóintézetek évi kiadványaiban jelennek meg. A demokratikus szabadság és joggyakorlás megnyilvánulása az utolsó 14 évben, az 1989-es forradalomtól a több mint 1500 kiadott könyv.
     A város neves személyiségei között meg kell említeni Borsos Tamás polgármestert, aki megkapta a municípiumi diplomát és rangot (1616), Petru Maiort és Gheorghe Sincait, Aranka Györgyöt, akik a városhoz kötötték nevüket, Bolyai János tudóst, a nem-eukledészi mértan kidolgozója, Bolyai Farkas matematikus, Bernády György és Emil Dandea polgármestert, akik idején a város virágzó korszakokat ismert.
    Marosvásárhely egy dinamikus gazdasági központ. Nagy számú kis és nagy kereskedelmi társaságok székhelye, melyek tevékenysége kiterjed az ipartól az építkezésig, szállítás és távközlés, szolgáltatás, fa- és fémfeldolgozás, textilipar, élelmiszeripar területére is.
 
Copyright (C) 2004 Maros Megyei Tanacs