| |
 |
A
Maros felsõ szakaszán helyezkedik el, ahol a folyó
elhagyta a szorost, mely elválasztja a Kelemen havasokat
a Görgény havasoktól, és az Erdélyi
Mezõség dombos vidékei kezdõdnek.
Marosvásárhely municípium nagy hagyománnyal
rendelkezõ város és magas szintû
fejlõdést és kulturális szintet
ért el. Maros megye mostani székhelye fontos kommunikációs
rendszerrel rendelkezik: a vasút, mely összeköti
Székelykocsárdot Dédával, az E60
Nagyvárad-Bukarest európai mûút,
elágazásokkal a Maroshévíz-Piatra
Neamt (15 NU), Szászrégen-Beszterce (15A NU),
Szováta- Székelyudvarhely-Csíkszereda (13A
NU), Szászrégen-Apahida-Kolozsvár (16 NU),
Dicsõszentmárton-Medgyes-Szeben (14 NU) irányokban.
|
 |
Nyomok
az emberi jelenlétrõl, ezen az õsidõktõl
lakott helyen, a neolitikus és bronzkorra mutatnak vissza,
majd a késõbbi római-dák korra.
Az elsõ okirati megemlítés 1332-bõl
származik "Sacerdos de Novoforo" névvel
(Novum Forum Syculorum). Rendre, különbözõ
nevekkel jegyzik: Zekuluasarhel, Vasarhel, Zekel, Vasarhel,
Maros Vasarhel, Vasarhely, Mures Vasarheiu, Agropolis, Osorhei,
amíg a mai Marosvásárhely (Târgu-Mures)
formához jutott. Már a középkorban
hatott nagyságával, fejlett kézmûves
céheivel, kapcsolataival. A gazdasági és
szellemi életet befolyásolja a mohácsi
vereség és a Zsigmond János fejedelemsége
alatt vívott vallásháborúk.
|
 |
Megemlítjük
a régi oktatási intézményeket: Schola
Particula (1557), a neves református és római
katolikus gimnáziumokat, az egyesülés után
pedig a Mihai Viteazul (katonai), Al. Papiu Ilarian, Unirea
stb. líceumokat.
|
 |
Az
építészet széles skáláját
lehet felismerni a városban, a gótikustól
- a várbéli református templom, mely kezdetben
római-katolikus volt -, a barokkig - Toldalagi gáz,
a teleki Könyvtár épülete -, szecesszió
- a Kultúrpalota, a Közigazgatási Palota
-, újrómai: az Inasiskola bentlakása és
a mai Városháza -, újbízanci: az
Ortodox katedrális, melyeket követi a korszerû
vonalakkal épült Nemzeti Színház,
a Luxor Áruház, a Kereskedelmi Bank és
a Pénzügyi Hivatal.
|
 |
Marosásárhelyen
fontos intézmények mûködnek: az 1802-tõl
kölcsönzõ Teleki-Bolyai könyvtár,
mely megõrizte rendeltetését a Maros Megyei
Könyvtár igazgatása alatt, a Megyei Múzeum,
melynek mûvészeti, természettudományi
és népmûvészeti gyûjteményi
vannak, a Nemzeti Színház, az Ariel Bábszínház,
a Maros Mûvészegyüttes, román és
magyar tagozatokkal.
|
 |
A
Felsõoktatás megszervezését és
fejlesztését is elérte állami és
magán területen. Ilyen létesítmények:
az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a
Petru Maior Egyetem, a Színmûvészeti Egyetem,
a Dimitrie Cantemir Egyetem, jelenleg pedig a magyar nyelvû
Sapientia Egyetem megalapítása. Az idõk
folyamán több mint 700 sajtótermék
jelent meg. Napjaninkban a két kulturális és
irodalmi folyóirat, a Vatra és a Látó,
az Írószövetség sajtótermékei,
a 24 ore mureºene, a Cuvântul liber és a Népújság
napilapok. A tudományos tevékenység felsõoktatási
és kutatóintézetek évi kiadványaiban
jelennek meg. A demokratikus szabadság és joggyakorlás
megnyilvánulása az utolsó 14 évben,
az 1989-es forradalomtól a több mint 1500 kiadott
könyv.
|
 |
A város
neves személyiségei között meg kell
említeni Borsos Tamás polgármestert, aki
megkapta a municípiumi diplomát és rangot
(1616), Petru Maiort és Gheorghe Sincait, Aranka Györgyöt,
akik a városhoz kötötték nevüket,
Bolyai János tudóst, a nem-eukledészi mértan
kidolgozója, Bolyai Farkas matematikus, Bernády
György és Emil Dandea polgármestert, akik
idején a város virágzó korszakokat
ismert.
|
 |
Marosvásárhely
egy dinamikus gazdasági központ. Nagy számú
kis és nagy kereskedelmi társaságok székhelye,
melyek tevékenysége kiterjed az ipartól
az építkezésig, szállítás
és távközlés, szolgáltatás,
fa- és fémfeldolgozás, textilipar, élelmiszeripar
területére is.
|
|
|
|
