Sorry, your browser doesn't support Java(tm).
 
     A város a kiszélesedett Maros-völgyben, a Görgény-patak torkolatánál, a lépcsozetes jobb oldalán amfiteátrumszerûen épült fel. Idovel a város kiterjedt a folyó baloldali árterületére is. Mint ipari és kereskedelmi központ, Szászrégen több nemzeti és megyei út keresztezodésénél fekszik: a 15 OU Marosvásárhely-Maroshévíz, a 16 OU Kolozsvár-Szászrégen, a 15A Beszterce-Szászrégen, a 154 MU Szászrégen-Monor, a 154A Szászrégen-Alsóidecs, a 135C Szászrégen-Libánfalva, a 153 OU Szászrégen-Szováta útvonalakon.
     Vasútállomás a Marosvásárhely-Déda vasútvonalon. 32 km-re van Marosvásárhelytol és két falu tartozik hozzá: Abafája és Radnótfája, mindketto elso írásos említése 1332-bol származik.
     Szászrégen municípium területén rétegekben neolitikumi, bronzkori, valamint késobbi, géta-dák települések nyomait tárták fel, kobaltákat, kerámiatöredékeket. Felszínre került még egy római pénznemekbol álló kincs és egy VIII-IX. századi földvár maradványa. A XII. századdal kezdodoen, Szászrégenbe és környékére szászokat telepítettek be, a helység elso írásos említése pedig 1228-ból származik Regun néven. A szászokkal való együttélés mélyreható változásokhoz vezetett a helység életében.
     Habár többször is kifosztották és felgyújtották, mindig újjáéledt.
1300-ban, a helység egy dékáni hivatalnak, 1332-ben pedig egy kanonikus értekezletnek adott helyet.
     1427-ben mint vásárhely jelenik meg, a XVI. században pedig kézmûvesközponttá vált.
     Az 1885-ben épített Marosvásárhely-Szászrégen vasútvonal, melyet késobb Dédáig meghosszabbítottak, lendületes fejlodést indított el.
     1853-ban tutajozó kereskedelmi társaság jött létre a Maros és Görgény-völgyében kitermelt faanyag értékesítésére, mely után megjelennek az elso gépfûrészekkel felszerelt fûrészáru-gyárak.
     Szászrégen 1994. novemberében megkapta a municípiumi (megyei jogú városi) rangot. A város fontos gazdasági és kulturális központ, meghatározó szerepet játszik a megye domb- és hegyvidéki tevékenységében. Mûködnek itt távfûtési központok, fafeldolgozó vállalatok és építoanyag-termelo egységek. Szászrégennek hangszer-, csónak-, és sörgyára van, de természetes alapanyagból készített üdítoket is állítanak elo. Jelentos gyümölcstermo vidék.
     A városban néprajzi és természettudományi múzeum mûködik. A néprajzi múzeum csodálatos hímestojás-gyûjteményérol híres. A municípiumi könyvtárnak számottevo könyvállománya van, melyben régi és ritka könyvek, valamint modern szépirodalmi kötetek és szakkönyvek is találhatók.
     Szászrégen municípiumban, ahogy mondani szokás, "otthon van" a turizmus. Legrégibb épülete a mai evangélikus templom, amelyet gótikus elemekkel kevert román stílusban építettek a XIV. században. A templomnak 47 m magas óratornya van. A paplak 1670-ben épült. A jellegzetes népi stílusban készült festményekkel és ikonokkal díszített Szent Miklós ortodox templom 1744-ben épült. Az 1781-ben épült és 1968-ban felújított római katolikus templomra késo barokk stílus jellemzo. Jelentos a református templom, a Petru Maior által alapított, 1811-ben befejezett Szentháromság ortodox templom, Petru Maior mellszobra, ( Szászrégenben élt egy ideig ) és az 1994-ben felállított Luppa Capitolina.
     Abafáján a XV. században reneszánsz stílusban épült, barokk elemekkel díszített kastély található, melyet a XIX. században felújítottak, valamint egy római katolikus templom. A radnótfáji negyedben, 1995. augusztus 20-án a román ortodox egyház pátriárkája, Teoctist ortodox templomot szentelt. A város központjában található Richard Wagner, a berlini Zenemûvészeti Foiskola volt igazgatója tiszteletére elhelyezett emléktábla, aki Szászrégenben született 1903-ban. Szászrégenben született Augustin Maior (1882-1964), a telefonálás és távírás korszerûsítoje. A város közelében található a Kerek erdo, ahova a városiak gyakran járnak kikapcsolódni.
 
Copyright (C) 2004 Maros Megyei Tanacs