A 2003-ban várossá nyilvánított Nyárádszereda a Nyárád középso folyása mentén helyezkedik el, 21 km-re Marosvásárhelytol.
     A régészeti leletek bizonyítják, hogy a környék már a neolitikumban lakott volt. Nyárádszereda területén Kr. e. 2000-1700-as évekbol származó kobaltákat, Kisszentlorincen bizánci pénzérméket találtak Justinianus császár idejébol. Székelymoson és Székelybo határán halad át a mikházi orhely felé vezeto római út.
     A város neve (Szereda) a szláv szrédá szóból ered, mely vásári helyet jelent, de ugyanakkor központot is.
Egy 1493-ból származó okirat említést tesz a város létezésérol. Az 1600-1603-as események megviselték a vidéket. Basta tábornok 1604-ben elhagyja Erdélyt, 1605-ben összehívják az erdélyi országgyûlést Nyárádszeredába, ahol 1605. február 21-én Bocskay Istvánt erdélyi fejedelemmé választják, s a város neve így kerül a történelembe. Hosszú ideig Nyárádszereda a Marosszék közigazgatási központja volt, ahova összehívták a közösségi székek tanácsait. A XVIII. században a közigazgatás lassan átkerül Marosvásárhelyre. Megfosztva régi szerepétol, Nyárádszereda mind többet és többet veszít fontosságából és lesüllyed egy vidéki település szintjére. Az 1848-as forradalom után gyors fellendülésnek indul, 1919 után pedig megjelennek a szakmai kismûhelyek és gyárak.
     1970-1980 között felgyorsult az ipari fejlodés, kibovült az iskolahálózat, lakónegyed épült, megnyitották a kultúrotthont. Az 1989-es forradalom után jelentos fejlodésnek indul a magánszféra. 1995 után több gazdasági egység kezdte el mûködését: a fafeldolgozó gyár, bútorgyár, malom, pékség, húsfeldolgozó kisüzem stb. Említésre méltó a XV. századi fatornyos református templom, valamint a Szent Arkangyalok fatemplom (1843), mindketto Nyárádszeredában, és a székelymosoni református templom (1780).
     A két óvoda és az általános iskola mellett van egy iskolacsoport (líceum, szakiskola és technikum), és megnyílt a Kertészeti Tanácsadó Központ valamint a kertészeti egyetem (távoktatás). A helyi tanács 1997-ben jóváhagyta a várossá válás tervét, 2002-ben pedig népszavazást szerveztek a városi statútum visszaszerzése érdekében. A Szeredához tartozó falvak elso írásos említése: 1332-Székelybo, Kisszentlorinc (Sancta Laurentea); 1360-Székelysárd; 1446-Székelymoson; 1484-Demeterfalva; 1494-Székelytompa; 1567-Vece.
     Megközelíthetoség: a 135 MU Marosvásárhely-Szováta útvonalon; vasútállomás a Marosvásárhely-Szováta útvonalon (kisvasút).