Marosludas a megye nyugati részén helyezkedik el, a Maros két partján húzódik végig, a Mezoségi-patak és a Maros egybefolyásánál, Marosludas-Nagysármás-Kissármás útkeresztezodésnél, 45 km-re Marosvásárhelytol, 12 km-re Radnóttól, 26 km-re Tordától és 40 km-re Nagysármástól; vasútállomás a Marosvásárhely-Székelykocsárd és Marosvásárhely-Marosludas-Nagysármás-Beszterce vasútvonalon.
     A megye nyugati részének központja. Mint közigazgatási kerület, változatos földrajzi tájakkal, fontos természeti kincsekkel és eroteljes gazdasági lehetoségekkel bír.
     A cukor városa vidéki településbol rohamosan várossá változott. A régi lakótelep a Maros jobb partján fekszik, a meredek dombok közelében. Az új negyedben, a Maros bal partján található a közigazgatási központ, a kórház, a szakorvosi rendelointézet, az ipari líceum, a mûvelodési otthon, az új postahivatal, a cukorgyár, a tejgyár, a gumiabroncsgyár, len- és kenderfeldolgozó üzem. A helységet eloször 1377-ben említik az okiratok Ludas néven. 1960-ban nyilvánították várossá. A Marosludashoz tartozó Marosgezse településrol már az 1366-os évekbol vannak feljegyzések. A többi településrol - Nyergestanyáról, Csorgáról, Csorgóról, Belsoteleprol, Andrássyteleprol - csak a XX. században tesznek említést. A régészeti kutatások során sor került egy oskori település feltárására.
Ludas a XVIII. században több lázadás helyszíne. A legfontosabbak a II. Rákóczi Ferenc (1703-1714) vezette Habsburg-ellenes harc és a ªofranie vezette Marosludas környéki parasztok felkelése. A város lakosai részt vettek az 1848-as történelemi eseményekben. Itt szervezték a XIII. Légiót, elobb Batrâneanu, majd Fl. Micao, késobb pedig N. Vladutiu vezetésével.
     Napjainkban a város átszervezési folyamaton megy át, a piacgazdaság követelményeinek megfeleloen. A gazdaság fellendüloben van a természeti kincseknek köszönhetoen. Jelentos a földgázkitermelés és -feldolgozás, az építoanyagok eloállítása, élelmiszeripar (cukor, tejtermék, szeszes ital, pékáru eloállítása), a zöldségtermesztés. Itt született Ioan Teodor Oltean (1942-1998) tanár, a történelmi tudományok doktora, Paul Pretor álnéven író költo. Este a közelben levo magaslatról, az Akác nevû pihenorol szép kilátás nyílik a kanyargó Marosra és a partján épült Marosludasra.