Radnót a megye nyugati részén, a Maros bal partján helyezkedik el, az E 60 Marosvásárhely-Kolozsvár útvonalon, a 14 A jelzésû OU keresztezodésnél Radnót-Dicsoszentmárton-Medgyes útvonalon, 30 km-re Marosvásárhelytol és 12 km-re Marosludastól. Vasútállomás a Marosvásárhely-Székelykocsárd vasútvonalon.
     A maroscsapói és maroslekencei régészeti területen neolitikumi és vaskori nyomokat fedeztek fel, de Basarabi-kultúrához tartozókat is. Ugyancsak itt Crio-kultúrához tartozó nyomokat is találtak: egy hamvasztóhelyet a vaskor elso szakaszából. Feltártak egy földházakból álló települést, egy hamvasztóhelyet, ahol római bronz pénznemekbol álló kincset találtak, de fazekaskorongon készített kerámiát is. A mai Radnót város területén egy II-III. századi római kolónia nyomait találták meg. A helység elso okirati említése 1319-ból származik Ranolth néven. 1461-ben vásári helység lett (oppidum Radnot). Jelenlegi nevét 1854-ben kapta. 1989. május 17-én nyilvánították várossá.
A hozzá tartozó falvakat: Maroslekencét 1269-ben, Maroscsapót, Marosdéget és Szélkútat 1332-ben, Morosorbót 1733-ban, Csapószentgyörgyöt 1956-ban említik az okiratok.
     A Radnót területén levo kastély és a birtok rendre több nemesi család tulajdona volt. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc itt szállt meg Marosvásárhely felé menet, ahol Erdély fejedelmévé koronázták. Az idok folyamán Radnóton több felekezeti nagygyûlést és az erdélyi nemesek 15 országgyûlést tartottak.
     A balázsfalvi nemzeti gyûlésen és az 1918-as eseményekben radnótiak is részt vettek. Az 1944. szeptemberi marosorbói ütközetekben közel 11.000 román katona veszítette életét. Emlékükre 1950-ben hatalmas mûemléket állítottak fel, ahol minden év május 9-én tisztelegnek a fasizmus elleni harcban elesettek emlékére. A mûemlék közelében, 1984 óta mûködik egy országos szobrászati tábor, ahol a mûvészek történelmi jellegû, a csatával kapcsolatos alkotásokat készítenek.
     A második világháború után Radnóton több ipari egység létesült, ami a helység fejlodéséhez vezetett. Radnót legismertebb gazdasági egysége a hoeromû. Ezt 1963-ban helyezték mûködésbe, 1978-ban az ország villamosáram-termelésének 11%-át biztosította. Radnóton földgázkitermelés, az üvegházakban zöldség- és virágtermesztés, sertés- és szarvasmarha- tenyésztés folyik, haltenyészete is van. Jelentos a mezogazdasági kutatóállomás tevékenysége.
     A turistákat leginkább az 1545-ben reneszánsz stílusban épült Kornis-Rákóczi-Bethlen-kastély vonzza, melyet 1650-1660 között módosítottak Augustino Serena velencei építész felügyelete alatt. Ma mezogazdasági iskolacsoport mûködik itt. Említésre méltó még a református templom (1486), a történelmi múzeum, a Luppa Capitolina emlékmû (1994) - a román nép latin eredetének a jelképe, és nem utolsósorban a XVIII. században épített Bunavestire ortodox fatemplom, valamint az 1765-bol való Szent Arkangyalok ortodox templom.