|
|
 |
|
Azok
a szokások, amelyek a mai napig fennmaradtak Maros megye nagy
részében, a következõk: a kántálás
szokása Karácsony elõestjétõl kezdve
Újév utánig (Vízkeresztig), amely Maros
megye falvainak nagy részében fennmaradt; Karácsonykor
az "uratul cu steaua" (csillaggal való köszöntés),
a "plugusorul si sorcova" (ekécske és mûvirágokkal
díszített ág vagy pálca) Újévkor,
(a gyerekeknél); az "umblatul cu turca" (turca-val
való járás) szokása (a Görgény
völgyén levõ egyes helységekben kecskének
is nevezik) Karácsony elõestjén: Idicel Sat,
Idicel Padure, Vatava, Bistra Muresului, Deleni, Pietris, Jabenita,
Ripa de Jos, Sacalu de Padure, Ibanesti, Dumbrava stb.; "Laturenii"
- karácsonyi kántálási szokás:
Luieriu, Sacalu de Padure, Dumbrava stb.; "Prostii" (a buták)
(a maszkosok) - újévi szokás - Idicel Sat, Idicel
Padure; "Mutatul portilor" (a kapuk elköltöztetése)
Újévkor - általában a Maros Felsõ
folyása; "Chiraleisa" - a gyerekek köszöntési
szokása Vízkereszt reggelén - a Maros Felsõ
folyásán levõ helységek, de a Mezõségen
is; a "Vergelul" vagy a "virgilitul" - Újév
éjszakáján (vagy a karácsonyi böjt
estéin) - a fiatal lányok varázseszköze,
hogy megtudják, ki a sors által nekik szánt férj
- a múltban Maros megye egész területén
el volt terjedve, ma csak néhány helységben maradt
fenn; a "Lányok öntözése" Húsvétkor
- a magyar lakosságú helységekben; a "Vízbeugrás"
Húsvétkor - Nyárádtõ és
a környezõ helységek; "Az elsõ szántóvetõ"
vagy a szántóvetõ ünnepe - a Görgény
völgye, Valea Gurghiului, Logig stb.; a Faluban való kiáltás
Marosszentgyörgyön (Sfântu Gheorghe, április
24-én) vagy Húshagyó Kedden - a Maros Felsõ
folyásán, a Görgény völgyén,
a Mezõségen, a két Küküllõn;
"A szántóföldre való kimenetel"
Pünkösdkor - Ungheni; "Boul instrutat" Pünkösdkor
- Taureni, Chimitelnic; "Fuga cu caii" (A lovakkal való
futás) Pünkösdkor és "Puscatul cocosului"
(Kakaslövés) - német szokások: Uila, Batos
stb.; "A feleségek öntözése" - Hodac,
Pünkösd másodnapján; A "Búzakoszorú"
aratáskor - a Maros Felsõ folyása, a Küküllõk
vidéke, a Mezõség; "Sinzienele" (A
gonosz tündérek) - június 25-én - a Maros
Felsõ folyása, a Görgény völgye, a
Beica völgye, a Mezõség; "Fuga din tau"
(Menekülés a mocsárból) - Faragau; a pásztori
szokások: a juhmérés és a juhlakoma -
az ebben a mesterségben (juhászat) hagyománnyal
rendelkezõ helységekben a Maros Felsõ folyásán
és a Görgény völgyén; az esküvõi
szokások: a hívók, a zászló, a
fõúton való menés, a hozomány elhozása,
a võfélység, a tyúk rikoltása,
"socacitele" - a Maros Felsõ folyásán,
a Görgény völgyén, a Mezõségen,
a Küküllõk vidékén levõ falvakban,
stb.; "Tremuricii" (A reszketõk) - a legények
téli moralizáló szokása a magyar lakosságú
falvakban: Galateni, Troita, Laslau Mic, általábna a
Nyárád völgye és a hamus bot - magyar szokás,
amelyet Húsvét másodnapján gyakorolnak,
ugyancsak a Nyárád völgyének környékén;
Az idõben meg nem házasodott legényeknek a rönkhöz
való befogása - szokás, amelyet Húshagyó
Kedden gyakorolnak a magyar lakosságú falvakban a Nyárád
völgyén; Maszkos karnevál (farsang) - február
25-én, egy, Maros megye magyar lakosságú helységeiben
elterjedt szokás.
 |
 |
 |
| Színpadra vitt
hagyományos fonók a Maros Felsõ folyásáról |
 |
 |
 |
| A karácsonyi
"turca"-val való kántálás
szokásából |
 |
 |
 |
| Az esküvõi
szokásból |
|
